Ramadan etikett

Mit szabad és mit nem ?

10 kérdés-válasz a Ramadán alatti viselkedésről nem muzulmánoknak

Mi a teendő, ha Ramadán alatt látogatunk el egy muzulmán országba? Tudni kell, hogy ez a muszlimok egyik legnagyobb ünnepe, a világon közel 2 milliárd hívő ember böjtöl 30 napon át – idén, 2025-ben február 28-tól március 30-ig.

1. Ehetek-e előttük? – rövid válasz: nem. Nem illik a napkeltétől napnyugtáig böjtölő ember előtt enni.

2. Szervezhetek-e a ebédet velük? – ezen időszak alatt illendő az ilyesmit elkerülni. Ha nem lehet, nézzük el ahogy az ebéd mellett úgy ülnek majd a böjtölők, mint a vegetáriánus a cigánypecsenye előtt.

3. Nekem is velük kell böjtölnöm? – nem szükséges, bár meg lehet próbálni, hogy milyen érzés. De még a legjobb muzulmán barát sem fog megsértődni, ha nem böjtölsz vele együtt.

4. Elmehetek az iftárra? – miazhogy! A böjtölők napnyugta után ehetnek, az Iftár nagy közösségi étkezés, gyakran hivatalosak nem rá muzulmán barátok, ismerősök is, éttermekben is lehet rendelni.

5. Mikor is kezdődik a Ramadán? – nem csoda, ha pl. a keresztény ember nem tudja, hiszen a muzulmán naptár Holdnaptár, így minden évben máskor van.

• A muszlimok által használt holdnaptár, vagyis az iszlám naptár (Hijri-naptár) a Hold ciklusain alapul, nem pedig a Nap járásán, mint a Gergely-naptár. Ez azt jelenti, hogy az iszlám hónapok a holdciklusokat követik, és egy hónap addig tart, amíg a Hold újra meg nem jelenik az égen (újhold után a vékony sarló formájában). Főbb jellemzői közé tartozik, hogy az év 354 vagy 355 napos, 12 holdhónapból áll, de mivel egy holdhónap kb. 29,5 napos, az iszlám év 10-12 nappal rövidebb, mint a Gergely-naptár éve. Ezért az iszlám ünnepek (például a Ramadán vagy az Eid) minden évben más időpontra esnek a Gergely-naptár szerint, egyszer télen, máskor nyáron is lehet, attól függően, hogy az évek során hogyan tolódik el a naptár.

6. És pontosan hogy számítják a Holdnaptárt? – meglehetősen tradicionálisan – a Holdat figyelik.

• A hónapok kezdete az újhold megfigyelésén alapul. A muszlim országok egy része csillagászati számításokat használ, mások viszont a szabad szemmel látható újhold megjelenését várják meg.

…de van erre mobilos applikáció is napjainkban.

7. De azért egy kávét meg lehet inni együtt? – nem, sem inni, sem enni nem szabad napközben.

8. És miért állnak tőlünk olyan messze ilyenkor muzulmán ismerőseink? – van egy természetesen dolog, a szájszag. Mivel inni-enni nem lehet, ezért lehetséges, hogy muzulmán barátaink – udvariasságból távolabb állnak tőlünk e hónapban.

9. Hogyan lehet megemlékezni az ünnepről? – a Ramadan Mubarak kb. annyit tesz: Boldog vagy áldott Ramadánt. Barátok, kollégák, ismerősök kedves gesztusnak élik meg az efféle köszöntést.

10. .. és mit nem illik mondani? – ne mondjuk a böjtölőnek, hogy “nekem sem kéne ennem”, ” le kéne dobnom pár kilót” mert a Ramadán nem erről szól. A 30 nap testi-szellemi lelki megújulást hoz a muzulmán hívő számára… és pont általában hízni szoktak ezidő alatt, hiszen csak este – és akkor nyilván sokat – ehetnek és esznek.

(forrás: cnn.com)

Az iszlám holdnaptár szerint akkor végződik a Ramadán, amikor a Hold teljesen eltűnik. Ennek megfigyelésére külön bizottság működik, mely a modern korban minden létező csatornán bejelenti, mikor is kezdődik a muzulmán vallás egyik legfontosabb ünnepe.

A Ramadán végén elkezdődik a böjt megtörésének ünnepe, az Eid-Al-Fitr, melynek jellegzetessége az ünnepi khutba (szentbeszéd), az ima előtt 7 takbír (Allahu akbar), és a közös étkezések (gyakran a mecsetekben tálalják fel az ételt).

Ezen a napon nagy lakomákat rendeznek minden muzulmán országban – a háromnapos ünnep 2025-ben március 30-án kezdődik.

A muszlimok számára olyan jelentőségű az Eid-Al-Fitr, mint a keresztényeknek a húsvét és a karácsony. Ahogy a Ramadán alatt is, az Eid alatt is nagyon fontos az adakozás, arabul zakat, amely a muzulmán vallás egyik alappillére.